A kínai meztelen kutya valószínüleg Kínából származik. Ezt erősíti meg a népvándorlás elméletének ugyan többszöri tévedése is, azért, mert a régi korok múzeumában található szőr nélküli kutyák tipikus bóbitákkal az értékes történelmi festményeken és írásos emlékekben, melyek a világ legkülönbözőbb templomaiban és kolostoraiban találhatók. Ezen kívül némely művészi munka megőrizte a kínai meztelen létezését a Han dinasztia idején (Krisztus előtt 200 évvel). Ebből a mezteleneknek két típusát ismerjük. Az egyik az úgynevezett szentély-kutya, testtömege 6-7 kg, finom csontozattal, a másiktípus súlyosabb, a teste rusztikusabb felépítésű, és testtömege 11-12 kg, nem mutatott valami túlságosan elegánsan, és az ő sorsa többségében az éhező gyomrokban fejeződött be.
A legtöbben azt hiszik, hogy a kopasz kutyák betegek, túlérzékenyek, problémás és bonyolult az ápolásuk. Pedig valójában egy nagyon is jó közérzetű, hosszú életű – ideális esetben akár 18 évig is él -, könnyen kezelhető kutyuska, aki tökéletes társ lehet bárki számára, aki szereti az állatokat és meri vállalni a kopasz különcségét. Az emberek környezetében tartott házi kutyák közül ugyanis a legextrémebbek egyértelműen a meztelen kutyák. S. G. Gorwill a „The hairless dogs of the world” (A világ szőrtelen kutyái) című könyvében a meztelen kutyák 14 fajtáját sorolja fel, melyek közül a kutyák nemzetközi szövetsége (az FCI) 3 meztelen fajt ismer el. Ezek a kutyák sosem teljesen szőrtelenek, leggyakrabban a fejen, a koponyatetőn, lábakon és farokvégen fordul elő némi, az adott fajtára jellemző szőrzet.
A 3 elismert meztelen kutyafajta:
• perui
• mexikói
• kínai
A mexikói kutya (Xoloitzcuintle) közepes termetű, 9- 13 kg közötti a súlya, 35- 58 cm magas, színe lehet sötétbronz, szürke, fekete és pöttyös. Szinte teljesen szőrtelen, egyedül a fején található néhány példánynak egy csík szőr.
A perui kutya három különböző méretben létezik, magassága 25-71 cm-ig megengedett, színe lehet vörös, barna, fekete, vörös-fehér, bőrén pigmenthiányos foltok vannak. Feje, füle és farka apró pamacsokban szőrös.
mexikói meztelen kutya
|
perui meztelen kutya
|
kínai meztelen kutya
|
Az alábbiakban a kínai meztelen kutyát, ezt a rendkívül értelmes és kedves fajtát szeretném bemutatni.
Amikor olyan emberrel találkozom a kutyám társaságában, aki még sosem látott élőben meztelen kutyát és nem ismeri a fajtát, két kérdés mindig elhangzik:
• miért nyírtam le szerencsétlen kutyám szőrét?
Amikor elmondom, hogy ez a kutya így született, hogy nincs szőre, mert ez egy ilyen fajta, akkor a következo kérdés az szokott lenni, hogy:
• miért kellett direkt kopaszra kitenyészteni egy kutyát?
Ezekre a kérdésekre válaszul két fontos információt szeretnék kihangsúlyozni:
• a kínai meztelen kutya ténylegesen meztelen, és nem a gazdi borotválta le kutyájának a szőrét, csak hogy feltűnést keltsen vele, vagy saját hóbortjának hódoljon. Ez a kutya így születik, szőrtelensége már magzati korában kialakul.
• A kínai meztelen kutya nem szándékosan kitenyésztett fajta. Nem holmi kísérletezgetések eredményeképpen jött létre, nem szándékosan lett ilyenre kitenyésztve, és nem is egy betegség miatt hullott ki a szőre, hanem a természet kiszámíthatatlansága, egy spontán genetikai mutáció révén született meg az elso kopasz egyed. Az ember csupán ezt a génmutációt használta fel ahhoz, hogy a meztelen kutyák fajtáját fenntartsa.
A fajtát jelölő angol megnevezés magyar fordítása sajnos nem túl szerencsés. Angolul a kutya neve chinese crested dog – azaz kínai búbos kutya –, melyet magyarul hibásan fordítottak meztelenre, ami azonban a teljes fajtát figyelembe véve nem precíz megnevezés. A fajtán belül ugyanis két teljesen egyenértékű variáció létezik: a ténylegesen szőr nélküli, melyet hairless-nek (hl) nevezünk, és a rendes, hosszú szőrrel rendelkező púderpamacs kutyák, melyek angol neve powder puff (pp). Így a szőrös púderpamacs kutyák gazdái is kénytelen kínai meztelenként megnevezni kutyájukat annak ellenére, hogy az eb egyáltalán nem meztelen, sőt. A púderpamacs kutya teljes teste hosszú, leomló, puha szőrrel fedett, megjelenése leginkább egy törpe afgán agárhoz hasonlít. A kopasz változatnál is található némi szőrzet. Annak ellenére, hogy a test nagyobb része valóban csupasz, finom szőr található a fejen, a lábak végén és a farkon.
Származását tekintve a kopasz kutya Afrikából származik, azonban mai méretüket a kínaiak alakították ki, így a mai kínai meztelen kutya Kínából származik. A Krisztus előtt 200 évvel létező Han dinasztia korából több olyan festészeti és írásos emlékek maradt ránk, melyen már ábrázolják vagy megemlítik ezt a 2200 éve kialakult fajtát. A legtöbb ilyen festmény templomokban és kolostorokban található, melyből kiderül, hogy a kopasz kutya nagy tiszteletnek örvendett és kiemelt jelentőségű állat volt. Akkoriban két fő változata létezett: az egyik az úgynevezett szentély-kutya (kínai királyi meztelen), melynek testtömege 6-7 kg, finom csontozattal, elegáns megjelenéssel. Ezeket a kutyákat óriási szellemi erőkkel ruházták fel, kiváltságosok voltak, ők őrizték a szent helyeket, mint élő segítség szolgáltak a jövendőmondóknál a jövő megjóslásakor, és feltételezett energiáikkal segítették a betegek gyógyulását a gyógyászatban. Mivel hőmérsékletük magasabb, mint a többi fajtáé (39-42 fok között található), így meleg testüket közvetlenül a beteg ember mellé helyezve eredményesen kezelték velük a reumatikus és pszichésen labilis embereket, kiegyensúlyozottságuk nyugtatóan hat mindenkire.
A másik típus a súlyosabb változat, mely 11-12 kg testtömeggel rendelkezett és teste robosztusabb, tömörebb felépítésű volt. Ezeket a kutyákat speciális ínyencségként fogyasztották, először a háztartásokban, majd a hajós utazások során a hajó fedélzetén, mint élő friss hús. Ezért őket kínai ehető kutyának, vagy kínai hajós kutyának nevezték.
A hajóztatások révén a fajta hamar eljutott más kontinensekre is, majd a 18. század második felére Kínából gyakorlatilag teljesen átköltöztek Amerikába és Nagy-Britanniába. A fajta első hobbikutyaként történő elismerése 1885-ben következett be, amikor Nagy-Britanniában a 4. Westminsteri Kutyakiállításon bemutatták a fajta mindkét képviselőjét: a kopasz és a szőrös változatot is. Ekkor még ez a kutya nagyon ismeretlen volt, csupán néhány rajongója akadt. Közülük a legelfogultabb Ida Garett amerikai újságírónő volt, aki intenzíven foglalkozott a meztelen kutyafajtákkal, és azok Amerikába honosításával majd a kiállításokra való bevonásával. 1920-ban csatlakozott hozzá a szintén amerikai származású Debora Wood, és megalapította az első amerikai tenyészetet, a Crest Haven-t. Kettejük közös munkája 40 évig tartott. A kor népszerű amerikai burleszk színésznője, Gipsy Rose Lee a hugától kapott egy kopasz kutyát, amit egy vadásztól mentett meg. A híres táncos és színésznő annyira beleszeretett a kutyába, hogy tenyésztésbe fogott és világszerte a kopasz kutyák védelmét hirdette. Halála után az ő kutyái is a Crest Haven tagjai lettek. A két vonal találkozása az alapja minden ma élő kínai meztelennek a világon.
1959-ben Debora Wood megalapította az Amerian Hairless Dog Club-ot, melyből 1969-ben bekövetkezett halála után 1978-ban létrehozták az American Chinese Crested Club-ot, az ACCC-t, aminek első tagja természetesen Wood volt. Az ACCC elsőszámú feladata az volt, hogy regisztrálja tagjait, melyek száma ma már 2000 fő.
1994-ben indították el a csak ezzel a fajtával foglalkozó saját magazinjukat, „The chinese crested review” (Kínai meztelen szemle) címmel. A fajta a klubnak köszönhetően nagy fejlődésen ment át, és ma már az 50 legkedveltebb kutya közé tartozik Amerikában, a legtöbb tenyésztő is itt található.
Második a sorban Nagy-Britannia, ahol az első példány 1881-ben, a Maidston-i kutyakiállításon volt felvezetve. Ekkoriban a meztelen kutya annyira kuriózumnak számított, hogy a londoni állatkertben mutogatták. Az angol kutyák tenyésztése úgy 1950 körül kezdődött meg, amikor Wood asszony állományából importáltak összepárosítható kutyákat. A púderpamacs változat ekkor még ismeretlen volt. 1969-ben megalapították a Chinese Crested Dog Club-ot, és kidolgozták az első fajta standard-et, amelyben ekkor még nem említették a szőrös változatot. A kínai meztelenek klubjának első önálló kiállítása Angliában 1984 szeptember 2-án volt Shipley-ben, ahol a púderpamacs kutyákat a kopaszokkal egyenértékűként vezették fel a ringben, elismervén, hogy a szőrös változat is a fajta egyenjogú képviselője.
Az FCI - Fédération Cynologique Internationale – egy 1911-ben megalakult nemzetközi szervezet, amely a világ kutyáinak a fajtáit rendezi össze, és nyílván tartja a tenyésztők sorát. Ők állapítják meg egy új fajta létrejöttét, és állítják fel a standard-et, mely meghatározza, hogy az adott kutya milyen küllemmel és stílussal kell rendelkezzen. Szervezik és felügyelik a kiállításokat, a kutyák elbírálására jogosult bírókat képeznek ki. Céljuk, hogy törzskönyvet és szaporodási jogosultságot csak a fajta jegyeit megfelelő mértékben hordozó eb kapjon.
Jelenleg 84 ország tartozik hozzájuk, és minden országnak saját tenyésztői klubja van, mely a meztelenek tenyésztését felügyeli. A fajta népszerűsége rohamosan terjed, 10 évvel ezelőtt még ritkaság volt, manapság a kiállításokon már saját társaságuk van és gyorsan lelkes rajongótábort szereznek ezek az elegáns, gyönyörű fejű, nagy őzike szemekkel rendelkező, kecses járású, lebegő szőrzetű kutyuskák.